Ön kit táplál?

wolfs

Egy Cherokee legenda szerint az emberi lélekben folyamatos harc dúl. Szerintük ez az ádáz küzdelem két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.

Az egyik gonosz. Ő a harag, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, gyűlölet, kisebbrendűség, hazugság, büszkeség, felsőbbrendűség és az önzés megtestesítője.
A másik Jó. Amit ő megjelenít, az az öröm, békesség, szeretet, harmónia, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazságosság, együttérzés és a hit.

Amikor ezt a nagyapa elmesélte, az unokája elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: “És melyik farkas győz?”
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: “Az, amelyiket eteted.”

Ugyanez a küzdelem folyik Önben is, csakúgy, mint mindenki másban is.

Időnként a „rémült és gonosz farkas” ott üvölt az ajtó előtt, hangja behatol a tudat legmélyére, szorongást, félelmet kelt és sötétséggel borít be.

Előfordul, hogy az így kialakuló belső nyomás oly mértékben elhatalmasodik, hogy elvonja az Ön figyelmét a sürgős-fontos dolgokról, tennivalókról – ugye ismerős az a fogalom, hogy „bénító félelem”-, és heves szívdobogással, torokszorítással ébreszti akár az éjszaka közepén is, nappal pedig meggátolja abban, hogy észrevegye és megragadja az előtoppanó lehetőségeket.

Aztán nem értjük, miért is nem tudunk kitörni a jelenlegi helyzetünkből, és miért nem tudjuk a kívánt változásokat megvalósítani az életünkben, miért nem vonzunk-bírunk több pénzt az életünkben és a tapasztalatunkban.

Volt már, hogy ilyenkor elgondolkodott azon, hogy honnan jön ez a gyomorszorító érzés, ez a félelem?

A legtöbben nem tesszük ezt meg. Így meg vagyunk róla győződve, hogy ezt a nyomást és nyugtalanságot a külső körülmények okozzák. Úgy véljük, hogy aggódnunk kell a munkánk miatt, a jövedelmünk miatt, a gyermekünk miatt, … Ráadásul meg vagyunk róla győződve, hogy ez az érzés a jelenlegi, nagyon is valós élethelyzetünkből fakad és természetes, normális.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan, nap mint nap tucatszám halljuk azt a szót, hogy VÁLSÁG.

Hogy érezte – érzi Magát, amikor meghallja a híreket, megnézi valamelyik híradót?

Legtöbbünket, akik nem vagyunk közgazdászok, megrémiszt ez a szó. Azt vártuk, várjuk, hogy egyszercsak valaki kiáll elénk, és akár remegő térdekkel, de bátran és őszintén elmondja nekünk az igazat, a teljes igazságot a jelenlegi helyzetről. És ekkor engem személy szerint keserűségérzés fog el, mert ezt kis hazánkban még soha senki nem merte megtenni, vagy nem hagyták, hogy megtegye.

Pedig kutatások szerint a magyar ember nagyon béketűrő. Bármit meg lehet neki ígérni. Bármit, akár jót, akár rosszat. Mindent elfogad, elhisz. Egyetlen dolog háborítja föl, ha nem azt kapja, amit ígértek neki.

Várakozásaink helyett mit kapunk? Rádióból, tv-ből, írott médiából, internetes oldalak milliárdjaiból, tanulmányokból, baráti beszélgetésekből, munkahelyi diszkurzusokból csak dől ránk –ráadásul a mai napig- a pénzügyi apokalipszis képzete. És irracionális, félelemvezérelt lépésekre késztetnek bennünket. Például ilyen, amikor szinte gondolkodás nélkül visszalépünk a magánnyugdíjpénztárból az államiba, eladjuk az árfolyamesésbe forduló értékpapírunkat, befektetéseinket, hogy csak a most leggyakoribbat említsem. És elhisszük, hogy a bankbetét a legbiztosabb és legjobb hely a pénzünk számára, persze csak a párnaciha után.

Mégis mi más várható a hétköznapi embertől, ha nincsenek információi?

Illetve vannak, ám folyamatosan özönlenek, ezért örömmel vesszük, és el is várjuk,hogy valaki helyettünk keresztülvágja magát ezen a dzsungelen, és hozzánk csak a letisztult, leegyszerűsített értelmezések jussanak el. Pedig ez veszélyes! Mert ez valaki más értelmezése, nem az Öné! És baj is lehet belőle, ha kétkedés nélkül elfogadja.

Egyáltalán miért alakul ki valakiben a félelem érzete?

Egy gyermek nem ismeri sem a félelem fogalmát, sem az érzését. Nézzen csak meg egy csemetét. Reggel elindul, és megy, amíg össze nem esik. Fölmászik minden útjába kerülő „akadályra”, benéz minden sötét lyukba, megszólít szinte bárkit, megsimogat bármilyen állatot, megkóstolna bármit a kertből, megtapogat, megrágcsál mindent, ami a keze ügyébe kerül, nem mérlegel, szinte nem is gondolkodik, csak kíváncsi, érdeklődő és megy előre.

Aztán történik valami, és a szülők, a tanárok, az ismerősök reakciói, szörnyülködései fokozatosan kialakítják a gyermekben a félelem érzését. Beléjük neveljük, hogy bizonyos dolgoktól tartania kell, mert ha megtesz, vagy más esetben nem tesz meg valamit, esetleg valami csak egyszerűen, hirtelen, váratlanul megtörténik, úgy alakul, akkor megbüntetik, megszidják, rosszabb esetben meg is szégyenítik.

Ezek pedig nem kívánt érzések, nem akarja a gyermek átélni, ezért hajlik rá, hogy úgy cselekedjen, úgy gondolkodjon, úgy beszéljen, azt mondja, tegye, amit és ahogy azt elvárják t?le.

Ekkor már be is indult az életre szóló félelemvezérelt működés.

Ha erre gondolok, és arra, amit a gyermek-ismerőseim tettek és tesznek, bátran merem állítani, hogy a félelem nem tény, nem születik velünk!

Mire ideértem, kialakult az a szilárd meggyőződésem, hogy az egyetlen dolog, amitől félni „kell”, az a FÉLELEM maga. Mert alattomos, sokszor oktalan és indokolatlan érzés, mely negatív mivoltával megbénít, képtelenné tehet a szükséges erőfeszítések megtételére, és visszavonulásra késztet akkor, amikor Ön éppen az emelkedőn fölfelé tart, és mindjárt fölér a csúcsra, azaz mindjárt eléri a célját (persze ha van!).

Ez mit jelent? Mit tegyen Ön, hogy a jó farkast, vagyis a pozitív gondolatot táplálja magában.

Tudja, hogy amire figyel, amit mér, amit rendszeresen ellenőriz, az nő.

Először is mindenki kezdjen el dolgozni saját Magán.

Vegye sorra, mi az, amitől, ami miatt fél? És írja le. Elsőre elég egyetlen szó is, és meglátja, a többi jönni fog magától. De írja le!

Vizsgálja meg, hogy miért alakult ki Önben ez az aggály! Tudja Ön azt, hogy a félelmek nagy része soha nem igazolódik be? Egyszerűen csak hallotta a rádióban, hogy nőtt vagy nem csökkent a munkanélküliség? Vagy látta a tv-ben a gazdasági válságról szóló híreket? Az újságok címlapján öles betűkkel látja a H1N1 címsort? Tudja hogyan hatnak ezek az Ön elméjére, mennyire képesek ezek befolyásolni a tudatot?

A legjobban teszi, ha függetleníti Magát ezektől a mélyen tudat alatt ható külső tényezőktől. Próbálja ki egy hétig, csak tegye a dolgát –ott ahol van, azzal amije van,… És vizsgálja meg a változást. „Nézze meg” a gondolatait. Mi jár most a fejében? És jöhet az összehasonlítás. Milyen érzéseket tapasztal így egy hét után? Van még válság? Biztos vagyok benne, hogy eltűnt! Tudom, mert tapasztalatból mondom.

Ha megmaradt a szorongás és a feszültség, az biztos jele annak, hogy a „gonosz farkast” táplálja. Nem könnyű a feladat, de végtelenül egyszerű. Minden helyzetben, pláne ha az kényelmetlen, vizsgálja meg és döntse el, hogy Ön melyik farkast eteti? A jót, az öröm és béke farkasát, vagy a gonoszt, a harag, a bűntudat, a kapzsiság, az önbizalomhiány farkasát?

Mit súg Önnek a gonosz? Összeomlik a gazdaság, ilyen helyzetben nem jönnek a vevők, vagy ilyen gazdasági viszonyok közepette lehetetlen munkát találni, vagy lehetetlen, hogy több bevételem legyen, …

Nos, Ön melyik farkast eteti?

Más dolog hallani a gonosz farkas hangját, megint más dolog azt táplálni is. Amikor arra gondol, amit ő sugall, akkor Ön azt jelzi, hogy egyetért vele, és hogy amit ő mond, az a valóság. Vajon tudja Ön azt, hogy gondolatai által Ön táplálja az általa teremtett valóságot, és ennek jelei, ha dühöt, haragot vagy félelmet érez?

Amit tehet. Szabaduljon meg a rémült farkas hangjától. Nem számít, hogy időnként hallja még. Tudnia kell, hogy ezek csak gyenge próbálkozások tőle. Ám Ön teremti meg azt a lehetőséget, hogy eldöntse, miben hisz, merre tart, melyik farkast istápolja.

És így válik folyamatossá és állandóvá a figyelem és fegyelem – és végül így válik az Ön személyes útjává.

Tehát abban a pillanatban, amikor meghallja a negatív, gonosz hangokat, melyek olyat üzennek, amit nem szeretne a saját valóságában megjelenni, azonnal azonosítsa és ne figyeljen rá. Ezt pedig úgy teheti meg, hogy azonnal a helyére teszi azt az ideát, amit akar, minden pillanatban Ön teremti meg a saját új lehetőségeit, a saját új útját.

Mert egyszerre nem tud a jóra és annak szöges ellentett negatívjára is gondolni. Mert egyidőben nem tud félni és bízni is.

A választás mindig az Öné, csak az Öné. Ön határozza meg, melyik farkast eteti. Mindegy melyik mellett dönt, az az Ön döntése lesz. Amelyik mellett dönt az nyer!

Akár tetszik, akár nem, akár belátja akár nem, az élete akkor is folyamatos és szakadatlan döntések láncolata. Még az is egy ilyen döntés, hogy most jobb vagy bal lábbal kezdjen el fölfelé menni a lépcsőn.

Hogyan döntse el, hogy mikor merre induljon? Kövesse az alábbi lépéseket:

1. Minden tett sok kicsi apró döntés eredménye.

2. Minden kicsi döntést, minthogy kicsi, és látszólag jelentéktelen, könnyű meghozni.

3. Éppen az apróságából eredően azt is könnyű eldönteni, hogy a célunk irányába mutat, és hogy közelebb visz-e ahhoz, amit el akarunk érni.

4. Egy kis kérdésben hozott rossz döntés még nem végzetes, és könnyen korrigálható, egy titka van, sok-sok jó és helyes kis döntést kell hoznunk.

5. A döntés alapegysége az igen és a nem, hogy megteszi-e, vagy nem.

6. Ha úgy véli, hogy rossz irányba halad, nem közeledik a céljához, biztos lehet benne, hogy voltak rossz döntései. Ekkor halogatás nélkül váltson irányt!

Félelem a pénztől

A félelem is rendelkezik fokozatokkal. A félelem kistestvérei, az izgalom, az idegesség még hasznos, előnyös is lehet, mert nem fékez le, nem állít meg, hanem képes a tartalék energiák mozgósítására.

Sőt, a félelem is kétféle lehet. Pozitív, ha olyan cselekvéstől, eseménytől tart távol, amivel potenciálisan árthatunk magunknak.

Viszont ha a félelem igazán negatív, akkor mindenben meggátol, abban is, ami közelebb visz a célunkhoz. És ha hagyjuk eluralkodni, az garancia lesz arra, hogy soha ne kapjuk meg, amit akarunk, soha ne érjük el azt, amire vágyunk.

Mitől félünk a pénzügyekben?
Általánosságban a pénz hiányától. Miért? Mert erről halljuk legtöbbször, hogy nincs, hogy nincs elég.

Hallott ilyet valaha például a wc-papírról?

A pénz hiányát követi a sorban a veszteség, a veszteségtől való félelem.

Amikor hatalmas vastag piros betűkkel jelenik meg egy vezető gazdasági magazin címlapján a lefelé bukó tőzsdeindex képe, a legtöbben mit tesznek? Rohannak, hogy megváljanak a veszteséget hozó bűnöstől. Ez gyakran megtörtént az elmúlt két-három évben is.

Pedig az okos lépés az lett volna, hogy vásároljon, hogy tömje tele a zsebét olcsó értékpapírokkal.

Miért van az, hogy a szezonvégi kiárusításkor meglátva a [-70%] feliratot, ellenállhatatlan késztetést érzünk a vásárlásra? Mintha egy hatalmas erős mágnes húzna befelé. És előbb utóbb mindenki megadja magát? Mert azonnali a nyereség.

Ám mi történik, ha ugyanezt a pénzről halljuk? A legtöbb ember reakciója az, hogy soha többé a közelébe sem megyek, hiszen még a „tőkegarantált pénzpiaci alapba” tett pénzem is csak 2,4 millió forintot ér, a tavalyi 3 millió helyett.

Aztán lehet, hogy megijed, és azt mondja, soha többet!

Ekkor győzött a félelem. Már el is érte, hogy meggátoljon abban, hogy megragadja élete nagy lehetőségeit.

Hogyan kezeljük félelmeinket?

• Készítsen listát írásban arról, ami félelemmel tölti el a pénzzel kapcsolatban. Például, hogyan fizeti a hitelei törlesztőrészletét, hogyan fizeti ki a gyermeke különóráit, hol tölti a szünidőt, lesz-e rá pénze, hogyan lehet nyugdíja, mi lesz, ha elhagyja a párja, stb?

• Keressen, kutasson. Szerezzen információkat, mert a legnagyobb félelem maga az ismeretlentől való félelem. Ha azért fél valamitől, mert nem ismeri, nyomozzon utána, kérdezzen meg szakértőket, olvassa el a tanulmányaikat.

• Beszélgessen! Keressen meg olyan személyeket, akikkel hasonló történt, beszéljék meg, hogy ő hogyan kezelte, hogyan verekedte ki magát abból a helyzetből. Legyen ez egy brainstorming, agyalás. Ám fontos, nagyon fontos, hogy a megoldásról beszéljenek, ne a problémáról!

• Itt jönnek a pici-apró döntések. Írja le őket, és írja le azt is, hogy mi szól mellette, és mi szól ellene, vagyis közelebb viszi-e Önt a céljához, vagy eltávolítja tőle. Ezt megteheti az előző beszélgetés után, de akár helyett is, ha Ön kellőképpen fegyelmezett. Például váltson állást vagy ne?

• Dolgozzon saját Magán minden nap. Soha ne hagyja, hogy a félelem bújjon Önnel ágyba. Már vannak információi, vannak mellette-ellene szóló érvei. Ezek segítségével egyre kissebbé varázsolható a félelem. Ugye már könnyebb arra gondolnia, amit el akar érni?

• Ha a fentieket végigjárta, elérte, hogy megváltozott a hozzáállása. Tegye meg az első lépést, most már cselekedjen. Mi ez az első lépés? Pl. Ön értékesítő? Telefonáljon!

Íme 11 nélkülözhetetlen tett a saját biztonságért és anyagi függetlenségért

1. Ne bízza az anyagi biztonságát a férjére, a feleségére, a barátjára. Ne legyen kiszolgáltatva senkinek, ne építsen ki pénzügyi függőséget. Ismerje meg a pénzkezelési stratégiákat, ismerkedjen a befektetésekkel, megtakarításokkal. Járjon el tanfolyamokra, szemináriumokra, tréningekre. A cél, hogy bármilyen körülmények között tudja saját magát és az Öntől függő szeretteit eltartani.

2. Tűzzön ki célokat – ez kulcs a sikeres pénzügyi életben is. Milyen a jó cél? Pontosan megfogalmazott, konkrét, van határideje, mérhető reális, és elérhető.

3. Készítsen kiegyensúlyozott költségvetési tervet. Vegye sorra, hogy honnan jön a pénze, mennyi, és hova, mire megy el, mi az egyenleg, hetente, havonta, évente.

4. Ne használja a pénzt arra, hogy öncélúan jól érezze Magát. Ez a röpke előkelőség múlandó. Ehelyett tegyen olyan dolgokat, melyek emelik az önbecsülését, fejlesztik a tudását, a kreativitását, így aztán nem kényszerül rá, hogy ezeket az érzéseket, élményeket pusztán a pénz költésével szerezze meg.

5. Költsön kevesebbet, mint amennyi a jövedelme, a bevétele, mint amennyit keres – ez a vagyonteremtés titka. Egyszerű igaz?

6. Tanuljon! Felmérések szerint a felsőfokú végzettségű emberek lényegesen magasabb fizetést tudnak elérni, mint azok, akiknek nincs diplomájuk, vagy nem képzik magukat folyamatosan.

7. Legyen vésztartaléka. Enélkül bajba kerülhet, ha nem tud, nem akar, vagy nem hagyják dolgozni. Ha van ilyene, nem éri felkészületlenül egy nem várt magasabb számla, egy elromló háztartási gép, nem kényszerül bele drága hitelekbe, amivel csak tovább ásná maga alatt a gödröt, és iszonyú erőfeszítésbe kerülne kimászni belőle.

8. Ha mód van rá, és nem él egyedül, mindig beszéljék meg közösen a család pénzügyeit, a napi pénzkezelést.

9. Ne legyen adóstárs, azaz ne vegye magára a párja adósságát, ha megházasodik. Próbálják meg ezeket lerendezni, visszafizetni még a házasságkötés előtt, vagy mindkettőjük kölcsönös védelme érdekében írjanak házassági szerződést. Ez ma már nem a gazdagok kiváltsága.

10. Ne hagyja, hogy a pénz elvesztésétől való félelem, a kudarctól való félelem, vagy az ismeretlentől való félelem távol tartsa a befektetések világától.

11. Tanuljon az elkövetett hibákból, a felmerülő akadályokból. Ne hagyja, hogy gúzsba kössék, megbénítsák Önt. Az akadályok alapvetően nem gátolnak, azért vannak, hogy irányítsanak.

Az Ön pénzügyi biztonsága, és a végső anyagi függetlensége kizárólag az Ön hozzáállásán, valamint a pénzzel kapcsolatos hiedelmein, illetve azon múlik, hogy milyen mértékig hajlandó a saját kezébe venni a saját pénzügyi jövőjét!

Azzal, hogy ezt az írást elolvasta, megtette az első lépést. Cselekedjen tovább! Kérjen időpontot személyes konzultációra!

Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra a MacPherson Hungary Alapítvány hírleveleket küldjön.

[recaptcha]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..