Nyugdíjkérdések

Itt egy írás, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről.  Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erröl a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.

 

A nyugdíjrendszerről

A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.

A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren.  Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.

Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:

– az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45-ről 70 fölé nőtt

– a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik

– a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés. (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).

Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

 

 

 

 

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az időszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a „Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy nagyon kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebböl a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba menők számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén:	0%
Átlag körüli jövedelem:	40%
Átlag jövedelem duplája:	30%
Átlag jövedelem háromszorosa:	25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrésze után várhatóan már nem kap nyugdíjrészt.)

És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel „normális” politikus nem foglalkozik. Van egy kollégánk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ö elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes „európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyon téved! Ismét csak kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami nyugdíj várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig,  csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.

Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan vagy kérdéseikkel jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.

 

Üdvözlettel:

Dusik Andrea

Vezető pénzügyi tanácsadó

www.dusikandrea.hu

Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Minden további tájékoztatás személyesen.