Vállalkozói nyugdíj kategória bejegyzései

“A század közepére az átlagos nyugdíj az átlagbér hatodára esik vissza”

Sima nyugdíjból nem lehet majd megélni

Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékok szintjét, a ma aktív dolgozók folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíj-biztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos közteher a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Tekintettel viszont arra, hogy a KSH adatai szerint jelenleg még 1,38 aktív korú jut egy nyugdíjasra, egy átlagnyugdíjas ennél többhöz, 83 640 forinthoz juthat hozzá.

A jövőben azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozhat. Egy ENSZ által készített statisztika szerint 2050-re hazánkban az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya 1:2 lesz, ennek következtében az átlagos nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza – változatlan járulékterheket feltételezve.

„Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas éveiket” – jelentette ki Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára.

A glóbuszon az évtized közepén Japánban lesz a helyzet a legaggasztóbb, ott a lakosság 45 százaléka már hatvan év feletti lesz. A legjobb helyzetbe pedig várhatóan az USA kerül, míg Európában a „gazdag” államokban, Svájcban és Svédországban növekszik majd a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen megugrik viszont az öregek száma Németországban, ott azonban szinte természetes, hogy az aktívak két nyugdíj-megtakarításuk mellé még egy harmadikat is kötnek. A legrosszabb helyzet ennélfogva a kelet-közép-európai régióban állhat elő, amelyen belül arányát tekintve már jelenleg is Magyarországon él a legtöbb hatvan éven felüli ember.

Az „öregedő” társadalmak kormányainak – ha komolyan szembe kívánnak nézni a problémával – meglehetősen szűkös a mozgásterük. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, miközben csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor a járadékok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése viszont kétélű fegyver, hiszen a munkaerő költségét növeli, s ezzel versenyképességi hátrányt okoz. Ha a megemelt adókból egészíti ki az állam a nyugdíjat, akkor ismét szembekerülhet azzal a problémával, hogy csökkenti a gazdálkodók versenyképességét.

Megteheti persze még azt is, hogy kiadáscsökkentés révén próbálja meg kigazdálkodni a nyugdíjas-populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont előfordulhat, hogy más állami funkcióit kell korlátoznia.

Európa több országában ma már kötelező a vállalati – munkaadói – nyugdíjbiztosítás, és a közgondolkodásnak is része a nyugdíjas évekre való előtakarékosság szükségessége. „Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma” – jelentette ki Molnos. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjas korukban használhatják fel azt. Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak bővülése, a „belső” felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy kevésbé kell igénybe vennie külső forrást a költségvetés finanszírozásához, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Szerző: VG
Szeretne öregkori biztonságot?
Kérjen díjmentes nyugdíjtervezést, jelentkezzen most!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra a MacPherson Hungary Alapítvány hírleveleket küldjön.

[recaptcha]



 


Így lehet nyugdíjba vonulni akár 40 alatt

Nem csak álom a korai visszavonulás. Szilárd elhatározással és hosszú évekig tartó szisztematikus megtakarítással nem kell megvárnunk, amíg tényleg megöregszünk.

A legtöbb ember számára – bárhol éljen is a világban – a korai nyugdíjba vonulás puszta ábrándnak tűnik. Az éppen a gyermekek számától függő nyugdíj tervével sokkolt magyarok zsebében pedig még valószínűleg ki is nyílik a bicska a témafelvetés hallatán. Hiszen tudják, hogy nekik a magyarországi jövedelmi viszonyok és a hazai nyugdíjrendszer problémái miatt egyre tovább kell dolgozniuk, miközben egyre kevesebb az esélyük a normális nyugdíjra.

De mi van akkor, ha csak kishitűek vagyunk és tényleg nem kell feltétlenül a hatvanas éveink közepéig várni a visszavonulással? Mondjuk már ötven évesen vagy akár a 40. születésnapunk után kiszállnánk a napi hajtásból? – tette fel a kérdést a BBC pénzügyi tanácsadóknak. Ez egyáltalán nem lehetetlen – válaszolták a szakértők, csupán szilárd elhatározás, gondos tervezés és hosszú évekig tartó szisztematikus megtakarítás szükséges.

Kell egy terv!
Pontosan így vonult nyugdíjba 30 évesen a Mr. Money Moustache blogot üzemeltető Pete és felesége. Volt egy tervük. A megvalósítás pedig úgy zajlott, hogy kilenc évig szisztematikusan visszafogták kiadásaikat, és a lehető legtöbb pénzt csoportosították át befektetési portfóliójukba. (Mivel átlag feletti jövedelemmel rendekeztek, volt miből spórolniuk.) Továbbra is dolgoznak, ha van kedvük, de már a saját feltételeik szerint.

A BBC internetes kiadásának nyilatkozó szakértők szerint az aranyszabály az, hogy a nyugdíjas időszakra szánt éves jövedelem 25-szörösére rúgó megtakarítás kell ahhoz, hogy ennek hozamából életünk végéig megéljünk. A másik fontos szabály, hogy meg kell szabadulni minden adósságtól. A hitelek túl költségesek ahhoz, hogy beleférjenek a tervbe.

Szerényebb életszínvonal
Pete és három fős családja – a korai visszavonulás érdekében – 25 ezer dollárra (jelenleg 5,5 millió forint) szorította le éves kiadásait – mesélte a családfő a Marketwatchnak. Nem sanyargatják magukat, csak éppen egy egyszerűbb életvitelre álltak át. Van ugyan autójuk, de ha lehet, inkább biciklivel járnak. Étterembe csak különleges alkalmakkor ülnek be és kerülik a felesleges költekezést. Éves jövedelmi szintjük fenntartásához – a 25-szörös szabályt betartva – mintegy 600 ezer dollárt kellett összehozniuk a korai nyugdíjhoz, és persze tehermentesíteni a házukat.

Kezdjük el most!
A pénzügyi tanácsadók szerint a korai visszavonulás titka, hogy minél előbb tervezzük meg és kezdjük el a megtakarítást. Ám az emberek többsége csupán 40 felett kezd el gondolkodni a nyugdíjba vonulásról, és még nem feltétetlenül tesz is valamit öregkori jólléte érdekében. Jó ellenpélda Darrow Kirkpatrick amerikai mérnök, aki a harmincas évei közepén beindította korai visszavonulási programját, amelynek eredményeképpen 50 évesen ki is tudott vonulni a munkaerőpiacról – írja a BBC.

Egy kis munka belefér
Kevesebb megtakarítás is elég, ha nem azt tervezzük, hogy teljesen abbahagyjuk a keresőképes munkát. (Ez a pszichológiai kutatások szerint a lelkünknek és egészségünknek sem feltételnül tesz jót.) Még nyugodtan dolgozhatunk 10-15 évig, csak könnyebb tempóban, teljes munkaidő helyett például részmunkaidőben. Indíthatunk egy kisebb vállalkozást is, ami nem emészti fel az összes időnket és energiánkat, de kiegészíti a jövedelmünket.
Fn24

Tudja: Jobb egy fölösleges beszélgetés, mint egy kései.

Ha baráti, ismerettségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.