Budapest, 2011. december 13., kedd (MTI) – Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi – 1992-ben hozott – törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak.
Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.
Az új törvénykönyvben szerepel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el. Az indoklás szerint a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmát mondja ki, de a munkáltató felmentést adhat alóla.
A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, továbbá gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt sem.
A szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.
A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
Vasárnapra rendes munkaidő egyebek mellett a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak osztható be.
Rögzíti a törvény azt is, hogy munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
A mostani szabályozáshoz képest nő – a jelenlegi kétszázról 250 órára – a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.
A próbaidő munkaszerződés alapján legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek azt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum hat hónapos próbaidő köthető ki.
Új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. Így a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki „munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
A mostani törvénykönyvhöz hasonlóan az új kódexben is szerepel a munkaerő-kölcsönzés szabályozása. Rögzítik például, hogy kikölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet.
Az új munka törvénykönyvében szerepel az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.
A 2012 júliusától életbe lépő új szabályozás szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni – áll a törvényben.
Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.
A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakban vagy készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalót ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
A több műszakban foglalkoztatottaknak az este és a reggel hat óra közötti munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (ha annak időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlékot kell fizetni.
A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.
Az új törvény szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett vagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.
A munkaügyi kapcsolatok esetében az új munka törvénykönyve szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas rá, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolja. Az ilyen üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet.
Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.
Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. A védett szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évre számított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha a dolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezer közötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, míg négyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt.
A védett szakszervezeti tisztségviselőt feladata ellátása érdekében a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.
MTI 2011. december 13., kedd 17:33
Országgyűlés-jogalkotás
OGY – Munka törvénykönyve – Orbán: a jogszabály nem teljesen a kormány szándékát tükrözi
Budapest, 2011. december 13., kedd (MTI) – Az új munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet – mondta a miniszterelnök a munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben.
Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és „valódi kompromisszumokat kötött”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.
A kormányfő szerint azonban az új munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.
Arra az LMP-s felvetésre, hogy a XXI. századhoz méltó törvényre van szükség, zárszavában úgy reagált: ez így van, a „bökkenő”, hogy „Európa legjobb koponyái” ma éppen lázasan azon gondolkodnak, hogy milyen lesz ez a század. Egy biztos – folytatta a miniszterelnök -, hogy Magyarországnak el kell érnie az európai foglalkoztatási átlagot – ami 65 százalék, szemben az 55 százalékos magyarral -, majd meg is kell haladnia azt, és meg kell közelítenie a 75 százalékos amerikai aktivitási rátát.
Orbán Viktor azt mondta, úgy látja, egyetértés van a kormányzat és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények – jelentette ki hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány.
A részmunkaidővel kapcsolatos ellenzéki kifogásokra reagálva szólt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy gondolja: a részmunkaidő igenis segíti a családokat.
A miniszterelnök azt mondta, azokat a hozzászólásokat, amelyek „osztályharcos gyökerekről fakadnak”, nem tudják érdemben megfogadni, felfogásuk szerint ugyanis „nem az osztályharcra kell törekedni, hanem az osztálybékét kell célul kitűzni, ha úgy tetszik, osztály-együttműködést kell létrehozni, ami a mi nyelvezetünkben egy szélesebb értelmű nemzeti együttműködést jelent”.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi munka törvénykönyvéhez.
A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.
A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal.
Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét.
A jogszabályt a parlament végül az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadta el; az ellenzéki frakciók nemet mondtak rá.
