1. Az adományok típusai
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban „Ksztv”) rendelkezései szerint a közhasznú szervezet támogatóját, ha az a társasági adó alanya, a közhasznú szervezet létesítő okiratában rögzített céljaira adott támogatás után társasági adó kötelezettséget érintő kedvezmény, tartós adományozás esetén pedig, a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.
Ezzel a rendelkezéssel összhangban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban „Taotv”) rendelkezései szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány. A Taotv definíciója szerint az adomány
• a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére
• a közhasznú tevékenység, illetve a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására,
• az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott
1. támogatás,
2. juttatás,
3. térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
4. térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
Tartós adományozás a Ksztv szerint a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás. A tartós adományozás tárgyában kötött szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást
• a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben
• évente legalább egy alkalommal
• azonos vagy növekvő összegben
• ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Tartós adományozásra is érvényesek az adományozás tekintetében fent felsorolt általános feltételek.
Közcélú adománygyűjtés
A Ksztv tartalmaz néhány rövid rendelkezést a közcélú adománygyűjtés szabályairól. Ennek megfelelően a közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Ezt a rendelkezést fontos figyelembe venni az esetleges visszaélések elkerülése végett.
2. Az adományozók
A társasági adó alanyait a Taotv. sorolja fel. A Taotv kivonatát megtalálja honlapunkon. A társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésére is. A Taotv. személyi hatálya alá nemcsak belföldi szervezetek tartoznak, hanem külföldi személyek is, amennyiben az üzletvezetés helye belföldön van, így adományozás esetén a társasági adókötelezettségük tekintetében ők is jogosultak a kedvezményre.
3. Az adományozás vonatkozásában elszámolható kedvezmények és az ezzel kapcsolatos feltételek és korlátozások
Általános szabály, hogy a fizetendő adó csökkenését eredményező adókedvezmény annyiban alkalmazható csak, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet ténylegesen megvalósítja azt a célt, amelyet a törvény támogatni kíván az adókedvezmény biztosításával. Ha viszont a jogügylet tényleges tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak kizárólagos célja, hogy az egyik fél vagy a felek érvényesíthessék az adókedvezményt, nem pedig a támogatott cél megvalósítása, úgy a jogügylet alapján elszámolt költség nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve az adókedvezmény sem érvényesíthető.
a. Közhasznú szervezet támogatása esetén adókedvezmény csak tartós adományozás esetén vehető igénybe: az adomány 100%-a egyéb ráfordításként elszámolható és még az adomány értékének 20%-a is csökkenti az adóalapot.
b. Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén adomány 100%-a egyéb ráfordításként elszámolható, valamint az adomány értékének 50%-a is csökkenti az adóalapot.
Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.
Igazolás
Az adományra vonatkozó igazolás egy olyan igazolás, amelyet az adományt kapó civil szervezet állít ki, és amely tartalmazza:
• a kiállító
1. megnevezését
2. székhelyét
3. adószámát
4. a kiállító közhasznúsági fokozatát
• az adózó
1. megnevezését
2. székhelyét
3. adószámát
• az adomány összegét és
• a támogatott célt.
Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.
A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet a rá vonatkozó szabályokat először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Adományra vonatkozó igazolást csak a bejegyzés jogerőre emelkedése napját követően adhat ki. Az az adózó viszont, akit a közhasznúsági nyilvántartásból törölnek, már nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket a törlés adóévében, kivéve, hogy a törlés napjáig jogosult az igazolás kiadására. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén pedig, az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve, hogy az átsorolás napjáig az addigi jogállás szerinti igazolás kiadására jogosult.
2010. június 17-e óta nem kell Áfát fizetnie az adományozónak, ha olyan terméket, szolgáltatást adományoz közcélú természetbeni adomány formájában, amelyet eredetileg a vállalkozása adóköteles tevékenységéhez hasznosított. (Azaz nem jár a kedvezmény, ha az adományozó eleve ezzel a céllal szerez be valamit!). A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a kedvezményezettje közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet vagy egyház. [Az áfa-kedvezményre való jogosultságot a kedvezményezttnek az adományozó nevére kiállított okirattal kell igazolnia – ÁFA tv. 259. § 9/A.]
2011. január 1-e óta további kedvező szabály lépett életbe. Ennek alapján, ha egy külföldi illetőségű adományozó (vállalkozás, magánszemély, egyéb szervezet) pénzadományt juttat egy – a törvény 85. §-ban felsorolt – magyar szervezetnek (pl. alapítvány, társadalmi szervezet) és ebből az adományból a kedvezményezett terméket, szolgáltatást vásárol, akkor – ha a termék, szolgáltatás vételárával az eladónak megfizette az árban foglalt áfát is – a megfizetett áfát a kedvezményezett visszaigényelheti az adóhatóságtól.
Az adó-visszatérítés feltételei:
– a termék, szolgáltatás beszerzése a kedvezményezett alaptevékenységéhez kapcsolódjon,
– a külföldi adományozó az adomány összegét a rá vonatkozó rendelkezések szerint elszámolta,
– a kedvezményezettet adólevonási jog részben vagy egészben nem illette meg,
– az adományozó az adományozási okiratban kikötötte, hogy az adományból vásárolt termék, szolgáltatás árába foglalt áfa alól a kedvezményezettet mentesíteni kell.
A visszatérítendő adót külön eljárás keretében, kérelemre téríti vissza az adóhatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig beadott kérelmek esetében. A visszaigénylés részletes szabályai a 15/2010. (XII. 28.) NGM rendeletben található meg.
Forrás:
• 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
• 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
forrás: nonprofit.hu
